BELSŐ PORTRÉK- Bojár Iván András

May 22, 2015

BELSŐ PORTRÉK
– Részegh Botond művészete – 
Részegh Botond a világ egy igencsak kicsíny, távoli zugából származik. Európa széléről, Erdélyből, s annak is eldugott szegletéből Csíkból, ahol a száz évvel ezelőtt Magyarország területén kívül rekedt magyarok egy sajátos népcsoportja, a székelyek (a mai Romániában) élnek. A periféria perifériáján – mondhatnánk, de ez a hegyek közé szorult világ Részegh számára olyan magaslest biztosít, ahonnan a teljes európai tájat belátja. Az Ember világát. Nem az Eiffel-toronyról néz szét, ahonnan csak Párizs látszik a maga édes-vonzó mondén életével, hanem Erdély magaslatáról, ahonnan már semmi más nem látszik, csak az Ember. A székely ember és a párizsi ember. Meg a londoni és a tijuanai meg marrakeshi ember: a Föld lakója. Ez a védtelen, boldogságkereső, boldogságkeresésében sokszor eltévedő, önmagát bajba sodró és a sors által is megtépett különös-szomorú, oltalomra szoruló lény. 
Részeg Embere, festményeinek és rézkarcainak alakjai, fejei, zuhanó testei: kiáltanak. Figurái a szabadság – életbe zártság; igazmondás – igazmondási képtelenség; önállóság – kiszolgáltatottság harcaiban gyötrődő emberek. Hangjuk innen, ebből a szakadatlan küzdelemből fakad föl. Mi magunk kiáltunk. Részegh is, meg mi is, akik a képeit, rajzait nézzük. Festményei a magyar kultúra (Bartók, Kurtág, Jancsó, Tarr, Ady, Kertész) nagy hagyományának megfelelően a létezés etikai tartalmait boncolgatják. Egyszerre keresik a megértés és a megszerzett korántsem könnyű tudással való együttélés lehetőségét. Az emberi léptéknél sokkal hatalmasabb történelem nagy és kis fejezetiben sodródó, ide-oda csapódó embereinek portréi: önportrék. Belső portrék. Egy arc lényegét és nem a vonásait közvetítik. Ez az arc a Részeghben lakó ember arca. Nem a művész szubjektumáé, hanem azé az emberé, aki mindannyiunkban él, s akinek révén a világ valamennyi embere összeköttetésben áll, ami révén Részegh tart kapcsolatot messzi tájak és sorsok embereivel
Részegh konzervatív művész. Nem a formavilága az, hanem a művészethez való hozzáállása. Önmagához is, az anyaghoz is, amivel dolgozik. A tisztesség, a hitelesség és az önazonosság hármasában él. Festményein éppúgy a meggyötört anyag, a rétegzett olajfesték, vagy a rízspapíron öntörvényűen megfolyó aquarell, pác, akár festékként felhasznált kávé révén hat, ahogy klasszikus rézkarcaiban is. Itt a rézlap, a lendülő vagy rebbenő kéz mozdulata, a mélybe maró sav, s mindennek eredményeként a világító fehér lapról éles kontúrokkal az emberi érintést hitelesen közvetítő grafikai lap él és lüktet, kavarog a szemünk előtt. Nála a decorum nem cél, hanem hordozó közvetítőeszköz, mellyel segít, hogy a nézőhöz eljusson az érzelmi és érzéki üzenet. 
Részeg Botond nem csak fest. Mint eredendően illusztrátor grafikus, hivatalból is szoros kapcsolatot tart fenn az irodalommal. Ám semmi nem véletlen. És nem kényszer. Részegh nélkülözhetetlen érzelmi és intellektuális beszélgetőtársai: írók és költők. Elsőroban a vele azonos kulturális áramban dolgozó jelentős kortárs magyar ró, Dragomán György (lásd.pld: a madridi Intramuros legfrissebb 40. számában, illetve egyik regényét: El rey blanco, RBA, Madrid, 2010 transl: José Miguel González). De ilyen e a nagy magyar poéta Ady Endre és Jose Augusto Seabra, Edgar Allen Poe is, vagy most legutóbb Juan Rulfo – akinek komor, szikár és kíméletlen világa korántsem áll távol Részegh szülőföldje, Erdély világától. Magyar nyelven épp most jelenik meg Rulfo teljes életműve. Mindhárom kötet tervét, borítóképeit Részegh Botond készítette el. Ez a kapcsolat irodalom és művészet, művész és író között az ő esetében már régen nem az illusztrátorok hagyományos értelmező-szolgáló viszonya. Részegh páros munkában több könyvet is megjelentetett már úgy, hogy előbb a képek születtek meg, majd az író, a poéta a képek ihletésével írt szöveget. Ilyen volt a Putyin szibériai börtönében 13 évig sínylődő egykori orosz oligarcha, Hodorkovszkíj börtönnaplójára reflektáló képsorozata, az Erőtánc, amelynek lapjaihoz később a művész író barátja, Dragomán György írt szövegeket. 
Részegh fiatal alkotó. Még nincs negyvenéves és máris igen jelentős életművel rendelkezik. Konzekvens, elmélyült, csábításokra nem reagáló életmű az övé. Részegh világlátása, alkotói énje erős és stabil, mint Erdély hegyei, mint Rulfo kímélet nem ismerő világa. Biztos talajon áll, s ez a megerősítés a garancia rá, hogy Részegh munkássága, műveiből áradó szelleme még hosszan meghatározó módon hatni fog. 
Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: